Ruru f'Ohm - Revision history

M1tch.sparx: Kakutropos dan kawarina; hanutropos tabün 2s na aftoo

2023-03-10T03:25:56Z

Kakutropos dan kawarina; hanutropos tabün 2s na aftoo

← Older revision		Revision as of 03:25, 10 March 2023
Line 1:		Line 1:
	'''~~Rûru~~ f’Ohm''' ~~éin~~ laki-~~é simpèl~~ per na ~~fsztona~~ blizma ~~hattâ~~ fu ~~zékrais~~. ~~Aftô mıéttanna hêl~~ fu ~~Dóitzðín~~ Georg Simon Ohm, ~~din’gszíruðín~~ au ~~láskuszíruðin~~, na 1826 ~~toszi~~. ~~Pravdøzna~~ na laki ~~hjár~~-~~é jókka zévírta~~ ''I'', ~~vírtana~~ na ~~zékrais~~, bli na sama~~-kauuarízma mítt~~ na ~~cigâzma~~ fu ~~zédekizma~~, os ~~zégussıó~~ ''V''-é, ~~jókka~~ suru na mellan fu ni ~~ouuarí~~ fu ~~zétzunâga-din’g~~. ~~Razðín~~ fu sama~~-kauuarízma~~ tuo ~~zétzunâgazma~~ ''G''-é. ~~Hjár ták~~, ~~rûru~~ f’Ohm ~~háisanna~~ bli:		'''Ruru f’Ohm''' eyn laki-e simpël per na fsgtona blizma hattaa fu zekrais. Aftoo myettanna heel fu Doyts dgin Georg Simon Ohm, dingsyiru dgin au laskusyiru dgin, na 1826 tosyi. Pravdözna na laki hyaar-e yokka zevirta ''I'', virtana na zekrays, bli na sama kawarizma mitt na tgigaazma fu zedekizma, os zegussyo ''V''-e, yokka suru na mellan fu ni owari fu zetsunaaga ding. Raz dgin fu sama kawarizma tuo zetsunaagazma ''G''-e. Hyaar tak, ruru f’Ohm haysanna bli:

	:<math>I = G\cdot V</math>		:<math>I = G\cdot V</math>

	li ~~jókko~~ ''I'' ~~zévírta~~-é na ~~ampír~~ (A), ''V'' ~~zégussıó~~-é na ~~vólt~~ (V), au ''G'' ~~zétzunâgazma~~-é na ~~sîmens~~ (S). Men plus-~~snıáno jókka~~ laki ~~háisanna~~-~~é ták láskufras~~:		li yokko ''I'' zevirta-e na ampir (A), ''V'' zegussyo-e na volt (V), aw ''G'' zetsunaagazma-e na siimens (S). Men plus-snyano yokka laki haysanna-e tak laskufras:

	:<math>V = I\cdot R</math>		:<math>V = I\cdot R</math>

	li ~~jókko~~ ''V'' ~~zégussıó~~-é, ''I'' ~~zévírta~~-é na ~~zékrais~~, au ''R'' ~~zékundur~~-é fu ~~zétzunâga-din’g~~ (~~snıáno~~, ~~zékundur-din’g~~). ~~Jóku~~ brukna ~~aftô láskupravda~~ na ~~plusman’gè tîd grýn~~ na ~~zészíruzma~~, na ~~plusman’gè tîd ímplana mítt zékundur~~, ~~jókka andèrazma~~ fu ~~zétzunâgazma~~ (<math>I = \frac{1}{G}</math>). ~~Láskutropos~~ fu ~~zékundur~~ ohm-é (Ω).		li yokko ''V'' zegussyo-e, ''I'' zevirta-e na zekrays, aw ''R'' zekundur-e fu zetsunaaga ding (snyano, zekundur ding). Yoku brukna aftoo lasku pravda na plus mangë tiid grün na zesyiruzma, na plus mangë tiid implana mitt zekundur, yokka andërazma fu zetsunaagazma (<math>I = \frac{1}{G}</math>). Laskutropos fu zekundur ohm-e (Ω).

	Na ~~din’gszíru~~, laki f’Ohm ~~brukènna~~ per na ~~jókko háisana jóku~~-~~jóku andèr álmántazma~~ fu laki ~~jókka eins pomıéttana~~ f’Ohm. ~~Éin tatóeba simpèl hjár~~-é, ~~antânna~~ fu Gustav Kirchhoff:		Na dingsyiru, laki f’Ohm brukënna per na yokko haysana yoku-yoku andër aalmantazma fu laki yokka eyns pomyettana f’Ohm. Eyn tatoeba simpël hyaar-e, antaanna fu Gustav Kirchhoff:

	:<math>J = \sigma \cdot E</math>		:<math>J = \sigma \cdot E</math>

	li ~~jókko~~ ''J'' ~~ŷn’gzizma~~-é fu ~~zévírta~~ na ~~jókko~~-~~jókko~~ na ~~zékundur-din’g~~, ''E'' ~~zéðón’gazma~~-é, au ''σ'' (~~sín’gma~~) ~~zétzunâgazma~~-~~é jókka zelèzsnena~~ na ~~mác’høzènna~~.		li yokko ''J'' üngzizma-e fu zevirta na yokko-yokko na zekundur ding, ''E'' zedgongazma-e, aw ''σ'' (singma) zetsunaagazma-e yokka zelëzgnena na maxözënna.

	~~Pravdøzna~~ na laki ~~hjár~~-~~é jókka zévírta jókka vírtana~~ na ~~zékrais mítt zékundur~~, ~~mítt plus’oba zégussıó jókka~~ suru na mellan fu ni ~~ouuarí~~ fu ~~zétzunâga-din’g~~, ~~plus’oba~~-é. ~~Zégussıó~~ bli na sama~~-kauuarízma mítt~~ na ~~stýrazma~~ fu ~~zévírta~~. Na ~~andèr~~ plas-é, li ~~zévírta jókka vírtana~~ na ~~zékrais plus’unna~~ bliti, de ~~zékundur plus’oba bliti–zévírta~~ bli na kundur~~-kauuarízma mítt~~ na ~~stýrazma~~ fu ~~zékundur~~.		Pravdözna na laki hyaar-e yokka zevirta yokka virtana na zekrais mitt zekundur, mitt plus oba zegussyo yokka suru na mellan fu ni owari fu zetsunaaga ding, plus oba-e. Zegussyo bli na sama kawarizma mitt na stürazma fu zevirta. Na andër plas-e, li zevirta yokka virtana na zekrays plus unna bliti, de zekundur plus oba bliti–zevirta bli na kundur kawarizma mitt na stürazma fu zekundur.

M1tch.sparx at 07:03, 2 January 2023

2023-01-02T07:03:20Z

← Older revision	Revision as of 07:03, 2 January 2023
Line 1:	Line 1:
		'''Rûru f’Ohm''' éin laki-é simpèl per na fsztona blizma hattâ fu zékrais. Aftô mıéttanna hêl fu Dóitzðín Georg Simon Ohm, din’gszíruðín au láskuszíruðin, na 1826 toszi. Pravdøzna na laki hjár-é jókka zévírta ''I'', vírtana na zékrais, bli na sama-kauuarízma mítt na cigâzma fu zédekizma, os zégussıó ''V''-é, jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g. Razðín fu sama-kauuarízma tuo zétzunâgazma ''G''-é. Hjár ták, rûru f’Ohm háisanna bli:

		:<math>I = G\cdot V</math>

		li jókko ''I'' zévírta-é na ampír (A), ''V'' zégussıó-é na vólt (V), au ''G'' zétzunâgazma-é na sîmens (S). Men plus-snıáno jókka laki háisanna-é ták láskufras:

		:<math>V = I\cdot R</math>

		li jókko ''V'' zégussıó-é, ''I'' zévírta-é na zékrais, au ''R'' zékundur-é fu zétzunâga-din’g (snıáno, zékundur-din’g). Jóku brukna aftô láskupravda na plusman’gè tîd grýn na zészíruzma, na plusman’gè tîd ímplana mítt zékundur, jókka andèrazma fu zétzunâgazma (<math>I = \frac{1}{G}</math>). Láskutropos fu zékundur ohm-é (Ω).

		Na din’gszíru, laki f’Ohm brukènna per na jókko háisana jóku-jóku andèr álmántazma fu laki jókka eins pomıéttana f’Ohm. Éin tatóeba simpèl hjár-é, antânna fu Gustav Kirchhoff:

		:<math>J = \sigma \cdot E</math>

		li jókko ''J'' ŷn’gzizma-é fu zévírta na jókko-jókko na zékundur-din’g, ''E'' zéðón’gazma-é, au ''σ'' (sín’gma) zétzunâgazma-é jókka zelèzsnena na mác’høzènna.

		Pravdøzna na laki hjár-é jókka zévírta jókka vírtana na zékrais mítt zékundur, mítt plus’oba zégussıó jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g, plus’oba-é. Zégussıó bli na sama-kauuarízma mítt na stýrazma fu zévírta. Na andèr plas-é, li zévírta jókka vírtana na zékrais plus’unna bliti, de zékundur plus’oba bliti–zévírta bli na kundur-kauuarízma mítt na stýrazma fu zékundur.

M1tch.sparx: Blanked the page

2023-01-01T19:34:03Z

Blanked the page

← Older revision		Revision as of 19:34, 1 January 2023
Line 1:		Line 1:
	'''Laki f’Ohm''' éin laki-é simpèl per na fsztona blizma hattâ fu zékrais. Aftô mıéttanna hêl fu Dóitzðín Georg Simon Ohm, din’gszíruðín au láskuszíruðin, na 1826 toszi. Pravdøzna na laki hjár-é jókka zéisıáika ''I'', vírtana na zékrais, bli na sama-kauuarízma mítt na cigâzma fu zédekizma, os zégussıó ''V'', jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g. Razðín fu sama-kauuarízma tuo zétzunâgazma ''G''. Hjár ták, laki f’Ohm kakunna bli:

	~~:<math>{I} = {G}\cdot {V},</math>~~

	~~li jókko ''I'' zéisıáika-é na ampír (A), ''V'' zégussıó-é na vólt (V), au ''G'' zétzunâgazma-é na sîmens (S). Men plus-snıáno jókka laki háisanna-é ták láskufras:~~

	~~:<math>{U} = {I}\cdot {R},</math>~~

	li jókko ''V'' zégussıó-é, ''I'' zéisıáika-é na zékrais, au ''R'' zékundurazma-é fu zétzunâga-din’g (snıáno, zékundur-din’g). Jóku brukna aftô láskupravda na plusman’gè tîd grýn na zészíruzma, na plusman’gè tîd ímpla mítt zékundurazma, jókka andèrazma fu zétzunâgazma (<math>G = \frac{1}{R}</math>). Láskutropos fu zékundurazma ohm-é (Ω).

	~~Na din’gszíru, laki f’Ohm brukènna per na jókko háisana jóku-jóku andèr álmántazma fu laki jókka eins pomıéttana f’Ohm. Éin tatóeba simpèl hjár-é, antânna fu Gustav Kirchhoff:~~

	~~:<math>{J} = \sigma {E},</math>~~

	~~li jókko ''J'' ŷn’gzizma-é fu zéisıáika na jókko-jókko na zékundur-din’g, ''E'' zéðón’gazma-é, au ''σ'' (sín’gma) zétzunâgazma-é jókka zelèzsnena na mác’høzènna.~~

	~~(Ima kakunna)~~

Lumakot Luna: Lumakot Luna moved page Laki f'Ohm to Ruru f'Ohm: seda: https://discord.com/channels/193915435123474432/755495210900914341/1059188492783071252

2023-01-01T19:24:40Z

Lumakot Luna moved page Laki f'Ohm to Ruru f'Ohm: seda: https://discord.com/channels/193915435123474432/755495210900914341/1059188492783071252

← Older revision

Revision as of 19:24, 1 January 2023

M1tch.sparx: Created page with "'''Laki f’Ohm''' éin laki-é simpèl per na fsztona blizma hattâ fu zékrais. Aftô mıéttanna hêl fu Dóitzðín Georg Simon Ohm, din’gszíruðín au láskuszíruðin, na 1826 toszi. Pravdøzna na laki hjár-é jókka zéisıáika ''I'', vírtana na zékrais, bli na sama-kauuarízma mítt na cigâzma fu zédekizma, os zégussıó ''V'', jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g. Razðín fu sama-kauuarízma tuo zétzunâgazma ''G''. Hjár ták,..."

2023-01-01T19:02:43Z

Created page with "'''Laki f’Ohm''' éin laki-é simpèl per na fsztona blizma hattâ fu zékrais. Aftô mıéttanna hêl fu Dóitzðín Georg Simon Ohm, din’gszíruðín au láskuszíruðin, na 1826 toszi. Pravdøzna na laki hjár-é jókka zéisıáika ''I'', vírtana na zékrais, bli na sama-kauuarízma mítt na cigâzma fu zédekizma, os zégussıó ''V'', jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g. Razðín fu sama-kauuarízma tuo zétzunâgazma ''G''. Hjár ták,..."

New page

'''Laki f’Ohm''' éin laki-é simpèl per na fsztona blizma hattâ fu zékrais. Aftô mıéttanna hêl fu Dóitzðín Georg Simon Ohm, din’gszíruðín au láskuszíruðin, na 1826 toszi. Pravdøzna na laki hjár-é jókka zéisıáika ''I'', vírtana na zékrais, bli na sama-kauuarízma mítt na cigâzma fu zédekizma, os zégussıó ''V'', jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g. Razðín fu sama-kauuarízma tuo zétzunâgazma ''G''. Hjár ták, laki f’Ohm kakunna bli:

:<math>{I} = {G}\cdot {V},</math>

li jókko ''I'' zéisıáika-é na ampír (A), ''V'' zégussıó-é na vólt (V), au ''G'' zétzunâgazma-é na sîmens (S). Men plus-snıáno jókka laki háisanna-é ták láskufras:

:<math>{U} = {I}\cdot {R},</math>

li jókko ''V'' zégussıó-é, ''I'' zéisıáika-é na zékrais, au ''R'' zékundurazma-é fu zétzunâga-din’g (snıáno, zékundur-din’g). Jóku brukna aftô láskupravda na plusman’gè tîd grýn na zészíruzma, na plusman’gè tîd ímpla mítt zékundurazma, jókka andèrazma fu zétzunâgazma (<math>G = \frac{1}{R}</math>). Láskutropos fu zékundurazma ohm-é (Ω).

Na din’gszíru, laki f’Ohm brukènna per na jókko háisana jóku-jóku andèr álmántazma fu laki jókka eins pomıéttana f’Ohm. Éin tatóeba simpèl hjár-é, antânna fu Gustav Kirchhoff:

:<math>{J} = \sigma {E},</math>

li jókko ''J'' ŷn’gzizma-é fu zéisıáika na jókko-jókko na zékundur-din’g, ''E'' zéðón’gazma-é, au ''σ'' (sín’gma) zétzunâgazma-é jókka zelèzsnena na mác’høzènna.

(Ima kakunna)