Ruru f'Ohm

Laki f’Ohm éin laki-é simpèl per na fsztona blizma hattâ fu zékrais. Aftô mıéttanna hêl fu Dóitzðín Georg Simon Ohm, din’gszíruðín au láskuszíruðin, na 1826 toszi. Pravdøzna na laki hjár-é jókka zéisıáika I, vírtana na zékrais, bli na sama-kauuarízma mítt na cigâzma fu zédekizma, os zégussıó V, jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g. Razðín fu sama-kauuarízma tuo zétzunâgazma G. Hjár ták, laki f’Ohm kakunna bli:

${I}={G}\cdot {V},$

li jókko I zéisıáika-é na ampír (A), V zégussıó-é na vólt (V), au G zétzunâgazma-é na sîmens (S). Men plus-snıáno jókka laki háisanna-é ták láskufras:

${U}={I}\cdot {R},$

li jókko V zégussıó-é, I zéisıáika-é na zékrais, au R zékundurazma-é fu zétzunâga-din’g (snıáno, zékundur-din’g). Jóku brukna aftô láskupravda na plusman’gè tîd grýn na zészíruzma, na plusman’gè tîd ímpla mítt zékundurazma, jókka andèrazma fu zétzunâgazma ($G={\frac {1}{R}}$). Láskutropos fu zékundurazma ohm-é (Ω).

Na din’gszíru, laki f’Ohm brukènna per na jókko háisana jóku-jóku andèr álmántazma fu laki jókka eins pomıéttana f’Ohm. Éin tatóeba simpèl hjár-é, antânna fu Gustav Kirchhoff:

${J}=\sigma {E},$

li jókko J ŷn’gzizma-é fu zéisıáika na jókko-jókko na zékundur-din’g, E zéðón’gazma-é, au σ (sín’gma) zétzunâgazma-é jókka zelèzsnena na mác’høzènna.

(Ima kakunna)