Difference between revisions of "Keretel svinnurfras"

Vikoli kara
Jump to navigation Jump to search
No edit summary
No edit summary
 
(15 kawariya namellan na 3 brukdjin nai aukiyena)
Line 6: Line 6:
|+
|+
!4tel svinnurfras
!4tel svinnurfras
!Kandžitropos
!Imi
!Imi
|-
|-
|sama šaisa tšigau farie
|sama šaisa tšigau faria
|[apu mahaklár?]
|同糞違色
|einn ting sejéna tšigau, men hei sama
|-
|-
|nil hjerne nil ker
|nil hjerne nil ker
|無脳無心
|mange baka, nai mange svinnur
|mange baka, nai mange svinnur
|-
|-
|hjaku fliere nil šal
|hjaku fliere nil šal
|百笑無精
|flera au flera, men nai gvir flera, mono per bli hëfli
|flera au flera, men nai gvir flera, mono per bli hëfli
|-
|-
|f'un f'un f'du f'du
|f'un f'un f'du f'du
|自自互互
|du mah ka du vil, un mah ka un vil
|du mah ka du vil, un mah ka un vil
|-
|-
|einn ker einn imi
|einn ker einn imi
|一心一意
|šutšulik, mono mah einn ting, nai mange kerkonfus
|šutšulik, mono mah einn ting, nai mange kerkonfus
|-
|-
|tre ker ni imi
|tre ker ni imi
|kundur obafras
|三心二意
|mange kerkonfus
|-
|-
|ein pašún ein kakutropos
|einn peršúnn einn kakutropos
|slucha fu viosadžin
|一人一綴
|slutša fu viosadžin
|-
|trist asmi glau šal
|悲空嬉精
|jokting glau slutša igne trist asmi
|-
|trist kokoro glau kau
|悲心嬉顔
|oba-edenst per mah taina (furi) gvir kokoro
|-
|śinu metoba mange vimi
|死身多传
|koske einn ting/peršúnn sejéna sumáranai os nai kjomi, men mange kjomi koske širu plus tsui sorè
|-
|manytropos manyzsony
|多道多強
|li yam raztszigaw tropos na klani, sit klani lestezsony
|-
|li fszto sit viòssa
|里悟乃吾
|ker fu viòssaszal au vibidzsautropos
|-
|gyu made spil piano
|牛追演琴
|razhanuyena na ein pashuun men nai hørèna os fsztoyèna na andradjin
|-
|herus këmuske mitt riogho
|剣盾共互
|koske hanu ting ka kundur sebja
|-
|tre lapsi kaupa kirkas
|???
|sejéna lik gvir men prafda nai (au afto ti simper per se ka fik)
|-
|riso dzsarper nasi yalaka
|畫蛇添足
|suru ting koske nai møs
|}
 
== Svinnurfras fu nai kyere tel ==
 
{| class="wikitable"
|+
!svinnurfras
!Imi
|-
|dare iskat źiṉsai per poro, nai se doko ine fyal
|paszún ke erszutszu na razyiny au nai se ka kari ende yiny dan
|-
|aldjin dya tjigåw, åw åfto albrå
|[ende klar]
|}
|}


== Džonguósa, japanósa, koreanósa ==
== Džonguósa, japanósa, koreanósa ==


Inne aftó tre glóssa jam mange sama svinnurfras (pergrúnn kandži); inne japanósa ‘jodžidžukugo’ (na kotoba ‘kere-tel tsuna-kotoba’), ine džongósa ‘tšengju’ (‘mahéna-dan fras’). Menmen, jam awen svinnurfras fu mono einn fu aftó glóssa (tatoeba, ervikti 一期一会 [itšigoitšië] = ‘mono einn sluchadeki inne vona f’pašún’).
Igne afto tre glóssa jam mange sama svinnurfras (grunn [[Djonguossa kirain|džonguósa kiráin]]); igne japanósa ‘yojijukugo’ (na kotoba ‘kjere-tel tsuna-kotóba’), igne džonguósa ‘chengyu’ (‘maghéna-dan fras’). Men, jam aven svinnurfras igne mono einn fu aftó glóssa (tatoéba, 一期一会 [it͡ɕiɡo̞it͡ɕie̞] = ‘mono einn slutšadeki inne vona fu peršúnn’).

Latest revision as of 01:33, 12 f’Biiramuai 2022

Keretel svinnurfras (os aven 4tel svinnurfras) je einn fal fu “svinnurhanu”, koske einn frasnen, ka maghéna na 4 kotóba, brukéna per stur os kjomi imi. Afto mange širujéna igne džonguósa, japanósa au koreanósa, men igne viosa aven jok 4tel svinnurfras.

Viosa

Igne viosa, jam mange kjomi 4tel svinnurfras. Tatoéba eins fu hei "sama šaisa tšigau faria", au afto haisa "einn ting sejéna tšigau, men hei sama".

4tel svinnurfras Kandžitropos Imi
sama šaisa tšigau faria 同糞違色 einn ting sejéna tšigau, men hei sama
nil hjerne nil ker 無脳無心 mange baka, nai mange svinnur
hjaku fliere nil šal 百笑無精 flera au flera, men nai gvir flera, mono per bli hëfli
f'un f'un f'du f'du 自自互互 du mah ka du vil, un mah ka un vil
einn ker einn imi 一心一意 šutšulik, mono mah einn ting, nai mange kerkonfus
tre ker ni imi 三心二意 mange kerkonfus
einn peršúnn einn kakutropos 一人一綴 slutša fu viosadžin
trist asmi glau šal 悲空嬉精 jokting glau slutša igne trist asmi
trist kokoro glau kau 悲心嬉顔 oba-edenst per mah taina (furi) gvir kokoro
śinu metoba mange vimi 死身多传 koske einn ting/peršúnn sejéna sumáranai os nai kjomi, men mange kjomi koske širu plus tsui sorè
manytropos manyzsony 多道多強 li yam raztszigaw tropos na klani, sit klani lestezsony
li fszto sit viòssa 里悟乃吾 ker fu viòssaszal au vibidzsautropos
gyu made spil piano 牛追演琴 razhanuyena na ein pashuun men nai hørèna os fsztoyèna na andradjin
herus këmuske mitt riogho 剣盾共互 koske hanu ting ka kundur sebja
tre lapsi kaupa kirkas ??? sejéna lik gvir men prafda nai (au afto ti simper per se ka fik)
riso dzsarper nasi yalaka 畫蛇添足 suru ting koske nai møs

Svinnurfras fu nai kyere tel

svinnurfras Imi
dare iskat źiṉsai per poro, nai se doko ine fyal paszún ke erszutszu na razyiny au nai se ka kari ende yiny dan
aldjin dya tjigåw, åw åfto albrå [ende klar]

Džonguósa, japanósa, koreanósa

Igne afto tre glóssa jam mange sama svinnurfras (grunn džonguósa kiráin); igne japanósa ‘yojijukugo’ (na kotoba ‘kjere-tel tsuna-kotóba’), igne džonguósa ‘chengyu’ (‘maghéna-dan fras’). Men, jam aven svinnurfras igne mono einn fu aftó glóssa (tatoéba, 一期一会 [it͡ɕiɡo̞it͡ɕie̞] = ‘mono einn slutšadeki inne vona fu peršúnn’).