Ruru f'Ohm

Rûru f’Ohm éin laki-é simpèl per na fsztona blizma hattâ fu zékrais. Aftô mıéttanna hêl fu Dóitzðín Georg Simon Ohm, din’gszíruðín au láskuszíruðin, na 1826 toszi. Pravdøzna na laki hjár-é jókka zévírta I, vírtana na zékrais, bli na sama-kauuarízma mítt na cigâzma fu zédekizma, os zégussıó V-é, jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g. Razðín fu sama-kauuarízma tuo zétzunâgazma G-é. Hjár ták, rûru f’Ohm háisanna bli:

$I=G\cdot V$

li jókko I zévírta-é na ampír (A), V zégussıó-é na vólt (V), au G zétzunâgazma-é na sîmens (S). Men plus-snıáno jókka laki háisanna-é ták láskufras:

$V=I\cdot R$

li jókko V zégussıó-é, I zévírta-é na zékrais, au R zékundur-é fu zétzunâga-din’g (snıáno, zékundur-din’g). Jóku brukna aftô láskupravda na plusman’gè tîd grýn na zészíruzma, na plusman’gè tîd ímplana mítt zékundur, jókka andèrazma fu zétzunâgazma ($I={\frac {1}{G}}$). Láskutropos fu zékundur ohm-é (Ω).

Na din’gszíru, laki f’Ohm brukènna per na jókko háisana jóku-jóku andèr álmántazma fu laki jókka eins pomıéttana f’Ohm. Éin tatóeba simpèl hjár-é, antânna fu Gustav Kirchhoff:

$J=\sigma \cdot E$

li jókko J ŷn’gzizma-é fu zévírta na jókko-jókko na zékundur-din’g, E zéðón’gazma-é, au σ (sín’gma) zétzunâgazma-é jókka zelèzsnena na mác’høzènna.

Pravdøzna na laki hjár-é jókka zévírta jókka vírtana na zékrais mítt zékundur, mítt plus’oba zégussıó jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g, plus’oba-é. Zégussıó bli na sama-kauuarízma mítt na stýrazma fu zévírta. Na andèr plas-é, li zévírta jókka vírtana na zékrais plus’unna bliti, de zékundur plus’oba bliti–zévírta bli na kundur-kauuarízma mítt na stýrazma fu zékundur.