Difference between revisions of "Davi hanu!/Mietta fu Zamisalidjin"

M - Bratula Davi hanu! made, un madjik, au un jevaltdžin, os lik atámaperšúnn per afto podkast, au immadah, un hav ni ainlatdžin her! Jaja, da snakóma sebja!

S -  

M - Mange bra, au katai glosa du deki hanu?  

S -

M - Brabrabra, au.. au arjedjin?

A - Iӓ! Un Aryedžin, os Laiondžin, os ah.. apӓrtïd Aryeneku os mikavä fliere zenamae xar’n, dan’xadži’lera Viossa emm... mie’n imadax nana uk fu lera Viossa f’un?

M - Guau, guau.

A - [100] takk! Vona’n igne Ameriklant, igne Neo York Polis. Deki xanu mono Anglossa au Viossa, men apӓr Espagnossa au igne obaškola dan’lera’n cui mange fal fu glossa- mange tel fu glossa grun glossaširutropos.

M - Akrát. Mange bra.

M - Okei, de, eins spër, simper, mange simper spër: Ka ktoba igne viosa dok mange dua? Letstedua ktoba?

S -  

A - Nai xel širu! Yam mange ko igne Viossa ka dua’n. Deki “na,” deki “fšto...” Mm, rai’xanu’n “fšto” lectedua ktoba naun. Grun liik... tak simper, tak fštoyena na aldžinn, taaaaak brukena altiid. Afto dan’ye einsko dan’lera’n; xar’n madua per afto. [100] Afto auen lectedua tatoeba naun per xanu na andrdžin cui xur Viossakakutropos deki tšigaudai. Yam mange fal fu kakutropos per “fšto” na catain.

S -  

M - Fištó, men jam ktoba ka dua grunn, grunn zam?

S -  

A -  

M - Akrát, akrát, fištó fištó, au du, arjedžin?

A -  

M - Bra bra bra.

A -

M - Mhm, akrát.

A -  

M - Akrát, akrát.

S -  

M - Tatoéba, Youtubedžin, janmisalidžin, igne, lik,  koske du leisa hur anderdžin mieta, hei altid hanu lik: “uau guau, ‘fuafua’ mange kavái ktoba.”

S -  

M - Akrát, men lik, akrát, ‘fuafua’ afto letsteduajéna ktoba?

S -

M - Fištó.

A - Naun, mie’n ka lectedua grun zam ti lïk, igne imanen-dantïd rufne “kogotropos” mitt ko au sama ko men tšigau hadžizam, de “akkudaku,” au “dekiðeki” auau... nai xel širu ka tel fu afto tropos lectedua men xel... xel fal fu tropos [100] fu xanu- au kakutropos kawai naun.

M - Fištó, fištó. Au de, okei, bra. Bra spër, bra svar. Au de. Nazè dok tula dan igne viosa? Jam grunn? Ka grunn?  

S -  

M - Akrát, akrát.

A - Sama… sama na un, na pravda. Brur f’un dan’xanu mella naxtnam yokunaxt, “Aryedžin, širu’u cui afto ting?” Au de dan’se’n Misalidžin zeriso, de di dan’tulla na Diskordserver au dan’hadži lera, lïk.. lïk ein dax, ni dax?  

S -  

M - Fu afto toši?

S -  

M - Fištó, fištó, akrát. Un se dan… un se dan zeriso koske… koske aukjéna, [100], lik apár džigan kvellik fu afto zeriso aukjéna, de… Mange mange moralik perún, men… akrát, fištó, fištó. Au… grunn dok al apár, nai hel neu imma, men… grunn dok plus neu na un, au plus neu na apár anderdžin, ttb uakci.

S -  

M - [100] Bidźau na vi, akrát, men deki dok, lik, kokoro, hur viosadžin hanu tšigau, lik, fanšuka katái tid hei hanu viosa, ttb, lik, li du hër salp au nikodžin hanu viosa, deki du kokoro tšigau koske un os lik uakci hanu, li du fištó.

S -  

M -  

S -  

A - Fanšuka naun, akkudakku! Yokutïd seyena os xerena lïk xel sama glossa; andrtïd kokoro lïk tšigau glossa mitt sama ruidžin. Mikavä ima’lesa’n, širu’n ka afto Viossa - men gammelviossa os simper viossa de kos dan’tulla’n na Diskordserver apärtïd seyena liik mipi glossa fu Viossa. Kokoro’n ka Gammeldžinn au demisalidžinn xanu apärtšigau na zemisalidžinn yokutïd, men… mangenai tšigau au deki’n fšto ka... ka sama glossa.

M -  

S -  

A - Akkrát, akkrát... akkrát! Afto ein plustür tšigau igne bruktropos, xanutropos... altropos.

M -  

A - akkrát, akkrát!

M -  

A - akkrát, akkrát - apärtšigau igne mangetropos, men tak kiomi, tak tšad.

M -  

A - Fšto, fšto. Lïk... mikosvä afto kawari slutša, apärtïd dekinai se’u kawari slutša. Men lïk... koske du se ka dan’xanuyena igne dantïd au de du se ka slutša ima, lïk... tšigau, tšigaudai! Men... igne imanen nai tšigau, nai kawari, simper Viossa.

S -  

M -  

A - akkrát, akkrát [100]

M -  

A - Uslova, uslova

M -  

A - Akkrat, akkrát! Yokutïd lïk... yoku bruktropos, xanutropos auau, yokutï pluominu xäste per neodžin catain mie’n... tatoeba, govor f’un xar mange ko sebya au mange mange ko festena na rioxo. Lïk bruk’n pašunko festena na suruko au tïdko festena auen, auau. Au apärtïd kokoro’n lïk apär xäste na maxklär os fšto per neodžin. Napravda, apärtïd neodžin se afto au de fšto, au afto brä, au... au apär xäste na xuske ka al fal fu Viossa al Viossa. Fšto ka dan’xanu’u, madžik.  

S -  

M -  

S -  

A - Afto ting ein tel fu Viossa ka fänmange dua’n, grun lïk... ni džin nai xanu sama Viossa, men al Viossa, fšto? Xata neodžin, koske tulla’ei igne Diskordserver, xei lera afto tak bistra.  

M - [Viskena-opetazma špöre]

S -  

A - Noun... mie’n ka plumange Hautšidžin.

S -  

A - Hautšidžin grun xanu’n- grun bruk’n paško festena na suruko. Grun - grun sore dan’ye eins pašun ka dan’se’n bruk afto tropos. Men Hautšidžin, Panekudžin, Nikodžin, Wakšidžin mangetïd, Avarišidžin mangetïd, Madžik... Un iskat, un tuvat na lera mangedžin au mange tšigau džin kara, lïk... tatoeba [100] bruk’n tis au glow rigoo grun sisko fu Fenekdžin. Dua’n.

M -  

S -  

M - [Lera/opeta kawari špöre]   

S -  

A - Akkrat! Ende dan’se’n takrufne fu klitiktropos - lïk, hadžifestako, owarifestako, bengafestako auau - igne neoneodžin, au igne Viossadžin auen, men... men neodžin plus. Širunai’n kos afto hadži slutša, men pu ein os ni uk kara, os iokuting. Širu ka un, Hautšidžin au apärandrdžinn dan’bruk klitiktropos mangetïd; men ende dan’seyena naun ka mange neodžin ima’bruk afto auen ima.  

M -  

A - Akkrat! Xata un tuvat na opera lïk “bruk ka du vil, ka vil’u, ka vilnai’u” auau... lïk bruk Viossa f’du. Men un xanu mitt xadžifestako au owarifestako plumangetiid. De apärxäste na maxklär ka du mus nai bruk afto, men deki’u li vil’u. Auen lïk... apärxäste yokutïd.

S -  

M -  

A - Eins os nis paš ka opeta du imi xur du brukti Viossa mangetïd. Lïk...

M -  

A - Akk, uslova

M -  

A - Apärtïd... apärtïd, mikosvä mie cui afto špöre... Kokoro’n apärlïk pogodadžin, iskat na weinan pogoda. Mikosvä Viossa kawari, yokutïd kawari festa au yokutïd festanai, lïk rmškoi made au kara os simper suruk na xur dan’ye de kawari. Mie’n… mie’n lectebrä ting per xanu xer ti simper tšigau, men afto nai brä svar per afto špöre. Seti’n plu klitiktropos, li afto festa; seti’n suruk fu kopula igne govor fu mangedžin grun dan’se’n afto mangetïd igne imanen dantïd. Men auen- mm. Igne xiernelïktropos os širuširutropos, Viossa kawari altïd. Yokutïd, yam tšisai kawarinen. Yokutiid, stürdai kawari. Nai deki’n xanu catain xur kawari. Men... Men apär un mie ka rai’ye kawari.  

S -  

M -  

A - Akk, akkrát! Apaartïd mie’n lïk ka afto zeriso seyenati li sore razmaxa afto ima. Lïk- de afto apärting tšigau au kawari-

S -  

A - Ah, akk! Lïk, eh, šporlexti cui bruktropos igne fras.

M -  

A - Deki’n se plus lïk školaproyekt cui Viossa, lïk paperi šporlextipaperi, auau. Men... širunai catain!  

S -  

M -  

A - Ah, neo Risskoli tak xelena!

S -  

M -  

S -  

M -  

A - Dua’n se ka fal fu išu dan’maxayena na Viossadžin- au neodžin, yokutïd! Lïk... mange fal fu Viossa proyekt, au maduati’n na se plus per sore.

S -  

M -  

A - Mm, xarnai’n andrting.

M -  

S -  

A - Iä!