|
|
| Line 1: |
Line 1: |
| '''Laki f’Ohm''' éin laki-é simpèl per na fsztona blizma hattâ fu zékrais. Aftô mıéttanna hêl fu Dóitzðín Georg Simon Ohm, din’gszíruðín au láskuszíruðin, na 1826 toszi. Pravdøzna na laki hjár-é jókka zéisıáika ''I'', vírtana na zékrais, bli na sama-kauuarízma mítt na cigâzma fu zédekizma, os zégussıó ''V'', jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g. Razðín fu sama-kauuarízma tuo zétzunâgazma ''G''. Hjár ták, laki f’Ohm kakunna bli:
| |
|
| |
|
| :<math>{I} = {G}\cdot {V},</math>
| |
|
| |
| li jókko ''I'' zéisıáika-é na ampír (A), ''V'' zégussıó-é na vólt (V), au ''G'' zétzunâgazma-é na sîmens (S). Men plus-snıáno jókka laki háisanna-é ták láskufras:
| |
|
| |
| :<math>{U} = {I}\cdot {R},</math>
| |
|
| |
| li jókko ''V'' zégussıó-é, ''I'' zéisıáika-é na zékrais, au ''R'' zékundurazma-é fu zétzunâga-din’g (snıáno, zékundur-din’g). Jóku brukna aftô láskupravda na plusman’gè tîd grýn na zészíruzma, na plusman’gè tîd ímpla mítt zékundurazma, jókka andèrazma fu zétzunâgazma (<math>G = \frac{1}{R}</math>). Láskutropos fu zékundurazma ohm-é (Ω).
| |
|
| |
| Na din’gszíru, laki f’Ohm brukènna per na jókko háisana jóku-jóku andèr álmántazma fu laki jókka eins pomıéttana f’Ohm. Éin tatóeba simpèl hjár-é, antânna fu Gustav Kirchhoff:
| |
|
| |
| :<math>{J} = \sigma {E},</math>
| |
|
| |
| li jókko ''J'' ŷn’gzizma-é fu zéisıáika na jókko-jókko na zékundur-din’g, ''E'' zéðón’gazma-é, au ''σ'' (sín’gma) zétzunâgazma-é jókka zelèzsnena na mác’høzènna.
| |
|
| |
| (Ima kakunna)
| |