321
edits
Difference between revisions of "K'slucj?"
ufnena fù "honodaina" antayena
ć (2023.07.25: Honodaina long Kanadalant — tsuitekaku kakuyena) |
(ufnena fù "honodaina" antayena) |
||
| Line 48: | Line 48: | ||
=== 2023.07.25: Honodaina long Kanadalant === | === 2023.07.25: Honodaina long Kanadalant === | ||
''Dzsiyodzsin hanu oba honodaina long Kanadalant, au ka vapazma fù he razpikkøze.''{{hanukakena-baksu | ''Dzsiyodzsin hanu oba honodaina long Kanadalant, au ka vapazma fù he razpikkøze.'' | ||
[[Zeting:20230725-Honodaina.mp3|Tsuite ''honodaina long Kanadalant'', au waruîneman na pogoda, ufnena grun Dzsiyodzsin.|nil|обрамить]] | |||
{{hanukakena-baksu | |||
| detel = <em>Hanudjin:</em><br><b>Dzsijo</b>||Honodaina “obadzsiyu” inye Kanadalant, kesza vapazma razpikkøze.||Atai fù dasos-hono bengpikkøze inye Kanadalant, usp plus nà eksi hyaku nana den — fù he plus nà tre hyaku kasi den dekinai hentiêna — medt tullas haste veratid.||“Atai ti hel ‘nyam nà farzavma’, yam lesteminus tre mwai de honodaina owari,” grun Maikal Norton, fù Kanadalant Edareklani fù Sziknu-Brukvaz.||Awen pôda-wenan fù tullas mwai wenan kà vapazma plus nà mellanatai inye mange vesttel fù lant, awen long nord-Quebec, lestehonoêna tel.||Yam ende nøn milyon hektar kà honoêna — den ens raz fù mellanatai nà owaris dentoszi — lesteâtai fù en toszi nà nønden kasiden nøns toszi ende perpena.||Edareklani ende farzadan eksi hyaku nana den nana vona-honodai nà gosdag, awen dentre noi-honodai fønnaêna nà sama dag, medt trehyaku kasiden eksi kà zsot au dekinai hentiêna.||Akote enhyaku goden tuhat perszun ende bayaêna szkekso vomi fù he, hadzsi fù honodaina kará, lestemange atai fù kyereden toszi owaris.||“Nai usohanu koske hanu kà niden nidentres toszi-honodaina ti bengrai perpa lesteâtai,” grun Norton; awen kà atai fù honona beng plus nà mellanatai per veratid.||Honodaina beng zsotna long lanttel nà vest au øst, awen lanttel kà szosinai medt honona szlagena.||En dasos-honodai ende zsotdan plus nà en milyon hektar fù dasos long nord-Quebec.||“Baya-szkekso au waruî luft-sodzsîazma awen wenan fù lestevapazma, vi ima long gvir pôda-kawarina,” grun Jean-Yves Duclos, Zdorva-Edaredzsin.||Asóko bayadan edareklani per sada apuna fù mange andralant, per apuna tretuhat kasihyaku honokrikdzsin au Krikklani fù Kanadalant.||“Hono-krikna prosta blidan krikna fù allant,” grun Norton.||Plus nà tretuhat krikdzsin nà hel allant kará — ttb. Noi-Zealant, Chilelant, Costa-Rikalant, Meszikolant, Ispanyalant, au Sodt-Koreâlant — ergoîma grun honodai.||Døm honodai kará waruyøzedan luft long Kanadalant au Amerikalant, rørdan plus nà hyakumilyon perszun, yokutid hentidan lyettautona au baya kesztena fù eksovomi slutszana. | | detel = <em>Hanudjin:</em><br><b>Dzsijo</b>||Honodaina “obadzsiyu” inye Kanadalant, kesza vapazma razpikkøze.||Atai fù dasos-hono bengpikkøze inye Kanadalant, usp plus nà eksi hyaku nana den — fù he plus nà tre hyaku kasi den dekinai hentiêna — medt tullas haste veratid.||“Atai ti hel ‘nyam nà farzavma’, yam lesteminus tre mwai de honodaina owari,” grun Maikal Norton, fù Kanadalant Edareklani fù Sziknu-Brukvaz.||Awen pôda-wenan fù tullas mwai wenan kà vapazma plus nà mellanatai inye mange vesttel fù lant, awen long nord-Quebec, lestehonoêna tel.||Yam ende nøn milyon hektar kà honoêna — den ens raz fù mellanatai nà owaris dentoszi — lesteâtai fù en toszi nà nønden kasiden nøns toszi ende perpena.||Edareklani ende farzadan eksi hyaku nana den nana vona-honodai nà gosdag, awen dentre noi-honodai fønnaêna nà sama dag, medt trehyaku kasiden eksi kà zsot au dekinai hentiêna.||Akote enhyaku goden tuhat perszun ende bayaêna szkekso vomi fù he, hadzsi fù honodaina kará, lestemange atai fù kyereden toszi owaris.||“Nai usohanu koske hanu kà niden nidentres toszi-honodaina ti bengrai perpa lesteâtai,” grun Norton; awen kà atai fù honona beng plus nà mellanatai per veratid.||Honodaina beng zsotna long lanttel nà vest au øst, awen lanttel kà szosinai medt honona szlagena.||En dasos-honodai ende zsotdan plus nà en milyon hektar fù dasos long nord-Quebec.||“Baya-szkekso au waruî luft-sodzsîazma awen wenan fù lestevapazma, vi ima long gvir pôda-kawarina,” grun Jean-Yves Duclos, Zdorva-Edaredzsin.||Asóko bayadan edareklani per sada apuna fù mange andralant, per apuna tretuhat kasihyaku honokrikdzsin au Krikklani fù Kanadalant.||“Hono-krikna prosta blidan krikna fù allant,” grun Norton.||Plus nà tretuhat krikdzsin nà hel allant kará — ttb. Noi-Zealant, Chilelant, Costa-Rikalant, Meszikolant, Ispanyalant, au Sodt-Koreâlant — ergoîma grun honodai.||Døm honodai kará waruyøzedan luft long Kanadalant au Amerikalant, rørdan plus nà hyakumilyon perszun, yokutid hentidan lyettautona au baya kesztena fù eksovomi slutszana. | ||
}} | }} | ||
== Se da au == | == Se da au == | ||