Difference between revisions of "Ruru f'Ohm"

← Older edit

Ruru f'Ohm (se mahatropos)

Revision as of 03:25, 10 f’Praamuai 2023

190 bytes removed , 03:25, 10 f’Praamuai 2023

Kakutropos dan kawarina; hanutropos tabün 2s na aftoo

M1tch.sparx

4

edits

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Rûru f’Ohm''' éin laki-é simpèl per na fsztona blizma hattâ fu zékrais. Aftô mıéttanna hêl fu Dóitzðín Georg Simon Ohm, din’gszíruðín au láskuszíruðin, na 1826 toszi. Pravdøzna na laki hjár-é jókka zévírta ''I'', vírtana na zékrais, bli na sama-kauuarízma mítt na cigâzma fu zédekizma, os zégussıó ''V''-é, jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g. Razðín fu sama-kauuarízma tuo zétzunâgazma ''G''-é. Hjár ták, rûru f’Ohm háisanna bli:
+'''Ruru f’Ohm''' eyn laki-e simpël per na fsgtona blizma hattaa fu zekrais. Aftoo myettanna heel fu Doyts dgin Georg Simon Ohm, dingsyiru dgin au laskusyiru dgin, na 1826 tosyi. Pravdözna na laki hyaar-e yokka zevirta ''I'', virtana na zekrays, bli na sama kawarizma mitt na tgigaazma fu zedekizma, os zegussyo ''V''-e, yokka suru na mellan fu ni owari fu zetsunaaga ding. Raz dgin fu sama kawarizma tuo zetsunaagazma ''G''-e. Hyaar tak, ruru f’Ohm haysanna bli:
 :<math>I = G\cdot V</math>
-li jókko ''I'' zévírta-é na ampír (A), ''V'' zégussıó-é na vólt (V), au ''G'' zétzunâgazma-é na sîmens (S). Men plus-snıáno jókka laki háisanna-é ták láskufras:
+li yokko ''I'' zevirta-e na ampir (A), ''V'' zegussyo-e na volt (V), aw ''G'' zetsunaagazma-e na siimens (S). Men plus-snyano yokka laki haysanna-e tak laskufras:
 :<math>V = I\cdot R</math>
-li jókko ''V'' zégussıó-é, ''I'' zévírta-é na zékrais, au ''R'' zékundur-é fu zétzunâga-din’g (snıáno, zékundur-din’g). Jóku brukna aftô láskupravda na plusman’gè tîd grýn na zészíruzma, na plusman’gè tîd ímplana mítt zékundur, jókka andèrazma fu zétzunâgazma (<math>I = \frac{1}{G}</math>). Láskutropos fu zékundur ohm-é (Ω).
+li yokko ''V'' zegussyo-e, ''I'' zevirta-e na zekrays, aw ''R'' zekundur-e fu zetsunaaga ding (snyano, zekundur ding). Yoku brukna aftoo lasku pravda na plus mangë tiid grün na zesyiruzma, na plus mangë tiid implana mitt zekundur, yokka andërazma fu zetsunaagazma (<math>I = \frac{1}{G}</math>). Laskutropos fu zekundur ohm-e (Ω).
-Na din’gszíru, laki f’Ohm brukènna per na jókko háisana jóku-jóku andèr álmántazma fu laki jókka eins pomıéttana f’Ohm. Éin tatóeba simpèl hjár-é, antânna fu Gustav Kirchhoff:
+Na dingsyiru, laki f’Ohm brukënna per na yokko haysana yoku-yoku andër aalmantazma fu laki yokka eyns pomyettana f’Ohm. Eyn tatoeba simpël hyaar-e, antaanna fu Gustav Kirchhoff:
 :<math>J = \sigma \cdot E</math>
-li jókko ''J'' ŷn’gzizma-é fu zévírta na jókko-jókko na zékundur-din’g, ''E'' zéðón’gazma-é, au ''σ'' (sín’gma) zétzunâgazma-é jókka zelèzsnena na mác’høzènna.
+li yokko ''J'' üngzizma-e fu zevirta na yokko-yokko na zekundur ding, ''E'' zedgongazma-e, aw ''σ'' (singma) zetsunaagazma-e yokka zelëzgnena na maxözënna.
-Pravdøzna na laki hjár-é jókka zévírta jókka vírtana na zékrais mítt zékundur, mítt plus’oba zégussıó jókka suru na mellan fu ni ouuarí fu zétzunâga-din’g, plus’oba-é. Zégussıó bli na sama-kauuarízma mítt na stýrazma fu zévírta. Na andèr plas-é, li zévírta jókka vírtana na zékrais plus’unna bliti, de zékundur plus’oba bliti–zévírta bli na kundur-kauuarízma mítt na stýrazma fu zékundur.
+Pravdözna na laki hyaar-e yokka zevirta yokka virtana na zekrais mitt zekundur, mitt plus oba zegussyo yokka suru na mellan fu ni owari fu zetsunaaga ding, plus oba-e. Zegussyo bli na sama kawarizma mitt na stürazma fu zevirta. Na andër plas-e, li zevirta yokka virtana na zekrays plus unna bliti, de zekundur plus oba bliti–zevirta bli na kundur kawarizma mitt na stürazma fu zekundur.